12.fejezet

A kedvenc reggelimet készítette el. Kakaós müzli, és egy pohár narancslé.
-Tetszik szépségem?
-Igen, köszönöm - mosolyodtam el, és dobtam egy puszit az arcára.
Heves falásba kezdtem, és ő csak vigyorgott.
-Ennyire éhes voltál?
-Tegnap egész nap nem ettem, csodálkozol?
-Miért nem?
-Téged vártalak.
-Értem, így már minden világos.
Reggeli után a teraszra hívott ki, és gyújtott kettőnknek egy cigit , és adott egy bögre kávét, 3 cukorral, tejjel és tejszínhabbal, pont a kedvencem. A combjára pakoltam a lábaim, és ő rátette a bal kezét, ugyanis a jobbal szívta a slukkokat.
- Szóval, mi a terved mára?
-Az még mindig titok, majd megtudod. Szívd el a cigit, szedd össze a fontos cuccaid, telefon, és hasonlók, majd ülj be a kocsiba.
-Igen is főnök.
- Ne nevezz főnöknek. - mondta, és megcsókolt. Kint várlak.
-Oké, kint találkozunk. - súgtam a fülébe.
Egy kis táskába mindent belepakoltam: Telefon, kóla, egy kis nasi, Ipod, zsepi, alapozó, spirál. vagyis mindent amire egy lánynak szüksége van. Majd rohantam ki a kocsiba, ahol Zayn már várt.
-Mi tartott eddig?
-5 perc volt, mit rinyálsz?
-Jól van na, indulhatunk?
-Igen.
30 percet kocsikázhattunk, mire odaértünk ahova elakart vinni, egy kis erdő volt, tisztással ,és ösvényekkel. A tavaszi fák csodálatosak voltak.
-Ez az a hely?
-Nem, még nem. Innentől sétálnunk kell.
-Oké.
Megfogta a kezem, és mosolygott. 15 percig sétálhattunk, mire befogta a szemem.
-Jajj ne, már megint?
-Igen, már megint.
-Remélem olyan szép lesz mint a reggelim.
-Nem, ez sokkal szebb.
Egy kis tisztáshoz értünk, ahol volt egy vízpart. Oda ültünk le, és felfedeztem ott egy piknik kosarat. Gondolom ő ezt jól megszervezte. nagyon édes volt.
-Minek köszönhetem ezt?
-Csak úgy. Mert szeretlek. De ez még semmi!
-Én is téged. De hisz...
-Css! - hallgatott el, és megcsókolt.
-Köszönöm.
-Nem kell semmit köszönj...
-De hát ez gyönyörű.
Már egy jó ideje ott ülhettünk, mire egy rajongó oda jött, hogy csinálhat e egy képet, és Zayn próbált ellenkezni, de nem sokra ment vele. Elkészült a kép, és lassan mi is elindultunk. Már egy óra volt. Ismét kocsiba szálltunk, és egy kicsi étterembe vitt, ahol rántott husit ettünk sült krumplival.
-Zayn, minek köszönhetem ezt a csodálatos napot?
-Annak, hogy vagy nekem.
-De hát te tettél róla hogy legyek.
-Mind kettőnk tett róla.- mosolyodott el.
-Szeretlek.
-Én is. Együnk, mert mennünk kell tovább, még nem fejeztük be.
-Rendben.
Ismét kocsiba szálltunk, és elmentünk abba a vidámparkba, ahol Regivel találkoztunk, és ahol a 3. randink volt.
-Zayn, ugye nem az igéretemet akarod megcsináltatni velem?
-De igen.
-Én oda fel nem ülök.
-De-de!
A hullámvasútnál a többiek vártak, mindannyian, és ordították , hogy Boldog Szülinapot, én meg tökre meglepődtem, ugyanis elfelejtettem hogy nekem szülinapom van. Most már értem Zayn miért csinált ekkora felhajtást.
-Tudom, hogy elfelejtetted - súgta oda.
-Hát, megesik...- estem zavarba.
Az ígéretemet betartottam felültem a hullámvasútra amelyikre sosem mertem, és még 4x felmentünk.A vidámparkozás után Chicagoba vettük az irányt, ugyanis a srácok másnap ott koncerteztek, és nekünk szokás szerint V.I.P jegyünk volt.