2013. július 9., kedd

10.fejezet

A szülők elmentek, Én pedig végre Zayn mellett ébredhettem.
-Jóreggelt szerelmem. - suttogta a fülembe.
-Hát kevésbé jó, ma van a böjtöd első napja... Fantasztikus lesz végig nézni hogy több tíz kilót adsz le.
- Ne aggódj.
-Veled együtt csinálom.
-Nem engedem.
-De...Szenvedek veled.
-Ez nekem nem szenvedés.
-Nekem igen, hogy ezt kell csináld.. Na jó, lemegyek csinálok kávét. Te k...? Ja, semmi.
-Szeretlek..
-Én is, nyomtam egy puszit a szájára, és lecipeltem magam  lépcsőn, közben Niall csámcsogását hallgattam.
-Hogy tudsz te enni?
-Hogy nélkül...
-Olyan szemét vagy.
-Miért? Ez Zayn vallása, nem az enyém...
-Akkor is, szemét vagy..
-Nem érdekelsz.
-Haha. kérsz kávét?
-Persze.
Harry lerohant. ordítva hogy:
-Úristen, Zayn Ramadánja elkezdődött, utálom ezt az egy hónapot...
-Nekem mondod? - háborodtam fel.
Az asztalnál ültünk mindannyian, én hozzá sem nyúltam a kajához, Harry egy-két falatot evett, miközben Niall csak tömte magát. Egész végig Zayn böjtjén járt a fejem, és közben törölgettem a könnyim, Zayn pedig vigasztalt, hogy nem lesz semmi baj. de tudom hogy ezt ő sem hiszi el....

1 hónappal és 30 koncert után később:
Zayn majdnem 20 kilót adott le, és csont sovány lett.. Sehol nem volt, nem találtam a lakásban ezért felhívtam :
-Szia, merre vagy?
-Szia , hogy aludtál?
-Most nem ez a lényeg, hol vagy? - faggattam idegesen.
- A szüleimnél vagyok, nemsokára elkezdődik a nagy lakoma.
-Szólhattál volna...
-Bocsánat, de sietnem kellett..
-Nem érdekes, egyél sokat, hízd vissza a kilókat.
-Rendben. Most leteszem, szeretlek! Később majd beszélünk. Sietek haza.
-Oké. Én is, szia.
A nap unalmasan telt, és vártam hogy Zayn hazajöjjön, mert aggódtam érte. Este 11 körül hazaesett, és csak azt mondta hogy megmozdulni se bír annyit evett, aludni akar.Befeküdtünk az -ágyba, átölelt, és pár perc múlva csak a megnyugtató szuszogását hallottam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése